22.fejezet

Sziasztok! Először is bocsánat, hogy egy nappal később jött a friss. Ami egyenlőre nem a bétázott verzió, de amint meglesz kicserélem. Remélem tetszik majd a fejezet ami jó hosszú lett, és kicsit vegyes is, mert van benne Bella, Edward és egy kis Alice szemszög is. Annyit még, hogy ilyenkor ha van friss mindig rengetegen vagytok, ezért remélem jó sok komit kapok ehhez. Az előzőhöz 6 komi jött. 6. Ilyenkor mindig nagyon sokan vagytok, amit köszönök, ezért kérlek komizzatok. És hatalmas köszönet Nikkym-nek a segítségért, a kövi fejlikkel kapcsolatban, ő tudja miért. Köszi drágám! És jó olvasást. Pussz.

22.fejezet

/Bella szemszög/

A hely ahova Edward és én tartottunk, egy kis falu, csupán negyven percre Londontól.
A hely neve Surrey.
De hála Edward vezetési stílusának ez fele annyi időbe nem telt és már ott is voltunk.
Bár nekem mindegy, vele akár a világ végére is elmennék.
Kevesebb mint fél óra autózás után meg is érkeztünk ahhoz a csodás kis házikóhoz amit a fényképen láttam.
Egyáltalán nem tükrözte Cullenék otthoni házát és életstílusát ez az aranyos kis házikó mégis tökéletes volt.
Egyáltalán nem volt nagy, legalábbis kívülről.
Szinte a semmi, egy rét közepén állt, aminek a szomszédságában egyetlen egy ház sem volt.
Mikor kiszálltunk Edward hozta a csomagokat, amiket persze Alice készített össze.
De mintha nem is egy hétvégére hanem egy egész hónapra jöttünk volna.
Én mentem előre, Edwardtól megkaptam a kulcsokat míg ő cipekedett.
Ahogy beléptünk a házba, a szám is tátva maradt.
Kívülről kicsinek tűnt, de belülről nézve nagyon nagy.
Olyan családais kis kuckó hatást keltett.
Alice ismét tökéletesen választott.
-Na hogy tetszik? - lépett mögém Edward és átkarolt.
-Tökéletes - feleltem neki, szembe fordultam vele, hogy megcsókolhassam.
-Alice mindenre gondolt mint mindig - mondta a csókunk után.
-Igen, ő már csak ilyen, de ezért egy nagy köszönöm-el jövünk neki.
-Az igaz, de már meg is háláltuk neki.
-Igen? És hogyan is? - kérdeztem.
-Megengedtük neki hogy átrendezze a szobánkat mire hazaértünk.
-Oh, tényleg. Remélem nem fog túlzásba esni - mondtam.
-Hát akkor még nem ismered eléggé. Már mikor bevásárolni voltunk akkor tervezgette mennyi mindent fog venni, és mit hogy fog csinálni.
-Sokat köszönhetünk neki, biztos szépen megcsinálja. Bár a gardrób részétől félek.
-Miért is?
-Tudod milyen. És ami a ruhákat illeti nem éppen egyezik az ízlésünk - mondtam.
-Hát, akkor bajban leszel, most hogy ő csomagolt nekünk.
-Ne is mond, lássuk mit művelt - mondtam és elindultunk a csomagokkal az emeletre.
A szoba is nagyon szép volt, az el nem maradhatatlan hatalmas ággyal.
Szinte hallom hogy miket mondana vagy gondolna Emmett - ezen gondolatokra elkapott a nevetés.
-Mi az? - kérdezte Edward.
-Csak eszembe jutott Emmett - mondtam neki, mire neki is leesett mire gondoltam és velem együtt nevetett.
-Az a szerencsénk hogy nem ő a gondolatolvasó, akkor aztán bajban lennénk - mondta kedvesem.
-Ne is mond, az kész katasztrófa lenne. Bár ő biztos élvezné - mondtam.
-De még hogy.
Nagyjából megnéztük milyen ruhákat kapunk a mi kis energia bombánktól és kipakoltuk őket.
Hát lehetne rosszabb is - gondoltam magamban.
Elnézve a ruháimat, Alice láthatott valamit ugyanis több különféle fehérneműt csomagolt mint magát ruhát.
Ez Edwardnak is feltűnt.
Sejtettem hogy ugyanarra gondol mint én.
Ránéztem, mire az arcára kiült az a csibészes mosoly amit úgy imádok.
Nem bírtam ki a karjaiba fészkeltem magam és megcsókoltam.
Mielőtt itt estünk volna egymásnak elszakadtunk a másiktól, mondván előttünk a hétvége, hogy egymáséi legyünk.
Végezvén a pakolással lementünk, hogy jobban szemügyre vehessünk a házikót.
Hihetetlen, hogy kívülről milyen kicsinek tűnik, belülről mégis milyen hatalmas.
Nagy nappali, gyönyörű kandallóval amiben tűz lobogott.
Nagy konyha, hozzá tartozó étkezővel.
A földszinten volt egy kisebb gardrób.
Az emeleten egy szép nagy fürdő, hatalmas káddal és zuhanyzóval.
Ezen végignézve magam is meglepődtem milyen gondolatok jutottak eszembe.
Még a végén olyan leszek mint Emmett - gondoltam magamban.
-Csodás helyre küldött minket Alice,lenne kedved sétálni egyet? - kérdezte szerelmem.
Mivel gondolom a faluba is be akar menni, ahol emberek vannak, így fel kell vegyük az emberek tempóját.
-Persze - feleltem.
Mivel már csak néhány hét karácsonyig, igen csak hideg volt, ami nekünk nem jelent sokat, de a látszat kedvéért, melegebben öltöztünk.
Kézen fogva léptünk ki a mi kis házikónkból és indultunk el a falu felé sétálni.
Hosszabb út vezetett a háztól mire beértünk a falu központjába, az úton szinte alig volt néhány ház, mégis emberi tempóban sétáltunk, nehogy valaki mégis meglásson bennünket.
A hidegnek hála nem sok ember volt az utcákon, és Edwardnak igaza volt, ez a hely csodás.
A falu is nyugodt, csendes mégis gyönyörű.
Hazafelé sétálva egy másik úton mentünk, mikor egy csodás kis tó mellett sétáltunk el, minek a hideg miatt a vize megfagyott.
Erről a kis tóról eszembe jutott a mi kis vízesésünk odahaza.
A sétával töltött csodás órák után visszaérve a ház melege fogadott minket.
-Nem volt zavaró ilyen lassan sétálni? Furcsa volt a mi megszokott sebességünkhöz képest - mondtam.
-Hát igen, jobban szeretem a gyorsaságot. De egy kicsit olyanok voltunk mint a többi ember. Még sosem csináltam ilyet - mondta.
-Mire gondolsz? - kérdeztem vissza.
-Kézen fogva sétálni a szerelmemmel - mondta azzal az édes mosollyal a száján.
Nem bírtam megállni hogy ne csókoljam meg.
A délután további részét egymás karjaiban töltöttük a nappaliban.
Este mikor sötétedett Edward magamra hagyott míg lezuhanyozott és átöltözött.
Nemsokkal később egyetlen szerelmem egy boxerben jelent meg a lépcső tetején.
Ahogy végignéztem csodás testét máris elkapott a vágy iránta.
Rajtam volt a sor hogy lezuhanyozzak és átöltözzek.
Mielőtt felmentem volna egy csókot loptam tőle.
-Siess hozzám - suttogta a fülembe.
-Sietek - mondtam és el is tűntem a lépcsőn.
Először a szobába mentem, kiválasztani egy hálóinget amit Alice készített össze nekem.
Végignézve rajtuk, egyik kihívóbb volt mint a másik.
Végül egy sötétkék szép darabra esett a választásom, majd ezzel együtt elvonultam a fürdőbe.
Lezuhanyoztam és magamra vettem a hálóinget a hozzá tartozó kis köntössel.
Edwardot nem találtam a szobában így a földszint felé vettem az irányt.
Csodás meglepetésben volt részem ahogy leértem.
Edward csodásan átvarázsolta a már amúgy is csodás nappalit.
Rengeteg párnából készített egy ágy szerűséget a kandalló előtt és ott várt rám.
Mellé ültem.
-Ez csodálatos - mondtam felé fordulva.
-Te vagy csodálatos - jött a válasz ahogy végignézett rajtam.
Tudtam, hogy mi következik ezután.
Ma éjszaka beteljesül a szerelmünk.
Közelebb hajolt Edwardhoz hogy megcsókolhassam.
Csókunk egyre szenvedélyesebb lett, ahogy nyelveink is beszálltak.
Szenvedélyes ugyanakkor szerelmes csókokat váltottunk, miközben kezeinkkel egymás testét kezdtünk el simogatni.
Kócos hajába túrtam, hogy még közelebb húzzam magamhoz, míg ő a derekamnál fogva húzott magához.
Nemsokkal később már csak arra lettem figyelmes, hogy a köntös már nem, csak a hálóing van rajtam.
Edward óvatosan kibujtatott a hálóingből is, így teljesen meztelenül ültem mellette, ami kissé zavarba hozott.
Először a nyakam borította be szédítő csókjaival, egyre lejjebb haladva mire a melleimhez ért.
Hideg nyelvéve és leheletével melleim kényeztette, mire jóleső sóhajok hagyták el a számat.
Közben én sem haboztam viszonozni a nekem okozott örömöket.
Kezemmel felfedezőútra indultam márványszerű testén, mellkasától egyre lejjebb haladva míg nem el nem értem vágytól már lüktető férfiasságáig.
Míg ő a mellem kényeztette egyre lentebb csúszva, nyelvéve már a hasam aljánál járt.
Kezem becsúsztattam boxerébe és simogatni kezdtem meredező vágyát, mire jóleső morgásokat hallottam tőle.
Ahogy kezem fel s alá mozgattam merev szervén éreztem hogy már nem bírja sokáig.
Ahogy én sem, nyelvét ugyanis ujjai váltották fel, amiket legérzékenyebb pontom kényeztették.
A következő pillanatban lehámoztam róla a boxert és csak azt vettem észre hogy elfektet a párnákon és fölém kerekedik.
Meztelen testünk összeért, úgy éreztem a hideg bőröm ellenére is hogy szinte lángolok.
Edward lentről egészen a nyakamig végigcsókolta testem majd egy észveszejtő csókban egyesültünk.
-Szeretlek - vallottunk ismét szerelmet, majd végre átadtuk magunkat egymásnak.
Edward a nyakam csókolta miközben gyengéden belémhatolt.
Először gyengéden mozgott bennem, majd gyorsabb mozgásra ösztönözve a lábam a dereka körén fontam.
Egyre közeledve a végső robbanás felé hangos zihálásunk töltötte be a szobát.
Egymást csókolva léptük át a gyönyör kapuját.
Edward kicsúszott belőlem, majd mellkasára vonva vártuk hogy kissé lenyugodjunk.
Ismét egy szenvedélyes csókot váltottunk, mikor éreztem hogy ismét kíván engem, ahogy én is őt.
Nem haboztunk hát ismét egymáséi lenni és az éjszaka hátralevő részében tovább szerettük egymást.


/Alice szemszög/

Már egy napja elmentek - gondoltam magamban.
Biztos jól érzik magukat.
Reggel a fiúk elmentek vadászni míg mi vártuk hogy hazaérjenek Esme hívott hogy beszélni szeretne velünk.
Bementünk hozzá a szobába, mikor hirtelen látomásom lett.
A képeket nézve amit a látomásomban láttam majd ki ugrottam a bőrömből.
-Mit láttál? - kérdezte kíváncsian Rosalie.
-Biztos köze van ahhoz amit megbeszélni akarok veletek - szólalt meg Esme.
Tehát akkor erről akar beszélni velünk - mondtam magamban.
-Szeretnék majd beszélni veletek és Carlisleal is ha hazaérnek. Bellával beszélgettem a múltkor és ezzel kapcsolatban szeretnék egy meglepetést neki és Edwardnak.
-Oké, akkor várjuk meg a fiúkat és elmondod.
Nemsokkal később végre hazaértek, mire egyből Jazz nyakába vetettem magam.
-Mi ez a hatalmas boldogság? - kérdezte szerelmem.
-Hamarosan megtudod.
Mind összegyűltünk a nappaliban mire Esme elmondta az ötletét amivel Edwardnak és Bellának akar egy kis, sőt nem is kicsi hanem nagy meglepetést okozni.
Mindenki nagyon boldog volt az ötlet hallatán, már csak Edward és Bella beleegyezése kellett a dologhoz.
Végül is nekik kell ezzel együtt élni - gondoltam.
Mindenkinek tetszett ez a csodás ötlet, de a végső szó a boldog páré lesz.
Miután mindent megbeszéltünk a fiúkat átzavartam Bella házához hogy hozzák el amiket összekésztettem neki, mivel átköltözik hozzánk.
Addig Esmevel és Roseal elmentünk bevásárolni ugyanis rengeteg mindenre volt szükségünk és az idő kevés.
Plusz még egy szobát be kell rendezni a házban.
Hála a gyorsaságunkat a vásárlást néhány óra alatt letudtuk, most kivételesen én is csak azt vettem amik a legfontosabban hogy időben kész legyünk.
Rengeteg új bútort is vettünk, amiket a fiúk legnagyobb meglepetésére ki is szállítottak mire hazaértünk.
-Mi ez a rengeteg cucc?- kérdezte Emmett mikor hazaértünk.
-Ezek mind kellenek. Hisz két szobát is be kell rendezni.
A srácok kapták a megtisztelő feladatot hogy elrendezzék a bútorokat, utána a lányokkal nekiestünk berendezni a két szobát.
Az egyik Edward és Bella közös szobája volt és még egy szoba.
Ez a meglepi szoba, kizárólag az én feladatom lesz - döntöttem el, és ugye ki mer ellenkezni velem?
Mivel volt dolgunk bőven a nap is hamar eltelt,de hála annak hogy nincs szükségünk alvásra éjjel is folytattuk Emmett nagy bánatára, aki szívesebben ült volna a videójáték előtt mint egy kisgyerek.
Edward és Bella szobája majdnem kész is volt, mikor Rosaliera bíztam a gardrób részt.
Rengeteg új ruhát vettem Bellának is, azért hogy ne legyen annyira mérges próbáltam az ő ízléséhez mérten válogatni.
Míg Rose ezt intézi én addig tovább dolgoztam a másik szobán, míg a fiúkat elküldtem pihenni Emmett nagy örömére.
-Remélem a mi kis galambocskáink jól kihasználják az időt - szólalt meg Emmett a nappaliban.
-Biztos lehetsz benne - mondta neki Jazz, majd ahogy hallottam sakkozni kezdtek.
Másnap reggel már csak az utolsó simítások voltak mindkét szobán mikor magamnak is engedélyeztem egy kis pihenést és lementem a szerelmemhez.
-Látom és érzem még mindig nagyon boldog vagy - mondta Jazz miközben a karjaiba fészkeltem magam.
-Igen, alig várom hogy végre megjöjjenek.
-Ne aggódj, még ezt a napot bírd ki.
-Megpróbálom - válaszoltam.
-Edward és Bella holnap jönnek haza, Esmeékkel pedig ma elintézünk mint szükséges dolgot a meglepetéshez és el is hozzuk.
Annyira izgatott vagyok, láttam hogy Edwardék mennyire boldogok lesznek.
-Nyugi kicsim - nyugtatott le Jazz.
-Oké, bocsi, csak nem bírok magammal.
-Azt látjuk - mondta vigyorogva Emmett.
A nap további részében Esmevel és Carlisle al intéztünk el mindent.
Estére minden készen állt mire a párocska hazaér.
Az éjszakát most nem munkával hanem Jazzel töltöttem.
Az éjszaka elteltével reggel még izgatottabb lettem, hisz nemsokára végre itthon lesznek.


/Edward szemszög/

Egymás karjaiba fekve ért minket a reggel, életem legcsodálatosabb éjszakája után, karomban a világ legcsodálatosabb nőjével.
Reggel egy szerelmes csókokkal köszöntöttem szerelmem.
-Mit szeretnél csinálni ma? - kérdeztem Bellát.
-Mindegy, a lényeg hogy veled legyek. Tőlem itt is maradhatunk - jött a válasz.
Reggel egy közös zuhanyozással indítottuk a napot.
Nem kölünösebben öltözünk fel, én ismét egy boxert vettem magamra, míg Bella egy Alice által csomagolt másik hálóinget.
Most a szobában feküdtünk le, ismét egymás karjaiban, és szinte át beszéltük a napot.
Ismerem őt már egy ideje, de így is még sok mindent nem tudok róla, és mindenre kíváncsi vagyok ami vele kapcsolatos, így rengeteg kérdésem volt hozzá amikre készségesen válaszolt.
Ő is sokat kérdezett rólam, és örömmel válaszoltam minden kérdésére.
Egyre viszont nem akart válaszolni.
Mikor arról kérdeztem miről beszélgettek nemrég Esmevel.
De láttam hogy mikor ezt szóba hoztam elszomorodik.
Hiába próbáltam kiszedni belőle, nem akarta elmondani, próbálta azt mutatni hogy nem, de láttam hogy szomorú az a valami miatt.
Nem eröltettem, csak reméltem hogyha úgy érzi majd elmondja.
Közeledett az este mikor a telefon zavarta meg a beszélgetésünket.
Vagyis csak egy üzenet kedvenc húgunktól, Alicetől:
Remélem jól telik a hétvégétek, már kész a szobátok, és egy hatalmas meglepi vár rátok, úgyhogy nagyon várunk titeket.További szép perceket nektek és siessetek, puszil titeket Alice.
-Vajon mit találtak ki megint? - kérdezte szerelmem.
-Nemtudom, de ha valami meglepetés akkor Alice ezért várja már hogy hazamenjünk.
Mivel ma egész nap nem mozdultunk, estefelé mentünk el szerelmemmel megritkítani az itteni vadállományt egy vadászat keretein belül.
Hazaérve egy közös zuhanyzással kezdtük az estét ami ismét egymás tovább szeretésével töltöttünk.
Soha nem gondoltam hogy valaha is lehetek ilyen boldog.
Hogy annak ellenére ami vagyok, a sors egy ilyen angyalt küld nekem mint Bella.
Egy ismét átszeretkezett éjszaka után kissé bánatosan keltünk fel reggel, hiszen ma haza kellett mennünk.
-Annyira jó lenne örökre itt maradni - vette fel az ötletet Bella, ami tényleg csodás lenne.
-Az fantasztikus lenne, biztos lehetsz benne hogy visszajövünk még - mondtam neki és megcsókoltam.
Miközben meztelen testét csodáltam ahogy öltözködik láttam hogy nagyon elgondolkozik.
-Mire gondolsz? - kérdeztem.
-Csak a többiek meglepetésére, és hogy mit művelt Alice a szobáddal és az én ruháimmal.
-Hát ami a meglepit illeti hamarosan megtudjuk, ami pedig a szobát, az a mi szobánk.
-Bocsi, csak nehéz megszokni - válaszolta szerelmem.
-És ami a ruhákra vonatkozik, hát sok jóra ne számíts - mondtam.
-Ruha nélkül még szebb vagy - súgtam a fülébe ahogy mögé léptem.
-Köszönöm, a végén olyan leszel mint Emmett - válaszolta.
-Hát lehet - mondtam mire mindketten nevetni kezdtünk.
Ha szomorúan is de összecsomagoltunk, azzal biztattam magunkat, hogy amint tudunk visszajövünk ide.
Még Bella a házban volt a csomagokat a kocsiba raktam.
Így együtt vele,hihetetlen milyen gyorsan eltelt ez a két nap, pedig csak nemrég jöttünk.
Bezártuk a házikót, ahol életünk első és legszebb hétvégéjét töltöttünk együtt.
-Még sok sok ilyen szép nap vár ránk mint ezek - mondtam Bellának a ház előtt állva és megcsókoltam.
-Igazad van, és mindegy hogy hol a lényeg hogy együtt legyünk - mondta, amivel csak egyetérteni tudtam.
-Akkor irány haza, és lássuk azokat a meglepiket - mondta szerelmem és kocsiba szálltunk.
Nem sok időbe telt és már láttuk is a házunk ahogy az útra kanyarodtam.
Hazaérve nem csalódtam, a családunk minden tagja a ház előtt várt ránk.
Ahogy kiszálltunk persze Alice volt az első és a nyakunkba vetette magát.
Megöleltük a családunk és bejjebb mentünk a nappaliba, ahol rögtön faggatni kezdtek minket.
-Na és meséljetek, volt rosszalkodás? - jött a kérdés rögtön Emmettől.
Hát benne mint mindig most sem csalódtam.
-Csak szeretnéd tudni - vette oda neki Bella.
-Ugyan, csak egy két részletet? - kíváncsiskodott tovább.
-Emmett - szóltunk rá mindketten, mire duzzogó képet vágott.
Mivel mindenki nagyon kíváncsi volt, egy két kisebb részletet azért elmeséltünk, na persze nem mindent.
-Jó ilyen boldognak látni titeket - mondta Esme.
-Köszi anya - válaszoltuk egyszerre Bellával.
-Apropó Carlisle intézett nekünk egy kis suliszünetet - mondta Alice.
-És mire fel? - kérdeztem.
-Hogy kiélvezhessétek, kiélvezhessük a meglepiteket - vágta rá Alice.
-Na akkor térjünk rá, mi is az.
-Az egyik a szobátok de mielőtt elmondanánk,tudnotok kell rajtatok áll elfogadjátok e, ugyanis nemcsak a kettőtök élete függ tőle.
Erre a kijelentésre nagyon kíváncsi lettem.
Bella arcán mintha a megvilágosodás surrant volna át mikor Esmere nézett.
Van egy olyan érzésem, talán köze van a múltkori beszélgetésükhöz.
-És mi lenne az? - kíváncsiskodott szerelmem.
-Azt hiszem, jobb ha felmegyünk az emeletre és megmutatjuk és elmondjuk mi is az - monta Esme.
Senki gondolata nem segített, mindenki próbálta eltitkolni miről is van szó,és nagy sikerrel.
Felálltunk és mind az emeletre mentünk.
A vendégszoba ajtaja előtt álltunk.
-Az ajtó mögött van - mondta Alice.
Bella arcáról semmit nemtudtam leolvasni, de mintha a remény sugarai csillogtak volna a szemében.
Hátrább álltak, míg Bellával kézen fogva nyitottunk be a szobába.
Attól amit ott láttunk, mind kettőnk lélegzete elakadt.

Képek a házikóról:
http://i30.tinypic.com/34so2ut.jpg
http://i27.tinypic.com/15482f9.jpg
http://i27.tinypic.com/9ktlbm.jpg
http://i28.tinypic.com/2vwaiht.jpg
http://i30.tinypic.com/f2ufdk.jpg
http://i28.tinypic.com/d5qmq.jpg
http://i30.tinypic.com/2ibdag1.jpg
http://i25.tinypic.com/2el5ufb.jpg
http://i25.tinypic.com/19v51k.jpg