16.fejezet

Sziasztok! Itt is a kövi fejli, a 16-os. Előre szólok ennél kitehetjük a +18 as karikát ehhez a részhez úgyhogy úgy olvassátok! Remélem azért tetszik majd. Köszi a komikat az előzőekhez is. Valamint sokan nem szeretitek Tanyat, amit megértek, de megnyugatatlak titeket már csak egy kis ideig kell őt elviselni. Eltűnik hamarosan, de lehet hogy nem végleg?! Na ennyit erről. Viszont jó sok komit kérek! :) Jó olvasást, pussz!


16.fejezet

/Bella szemszög/

Belépve Aliceék szobájába Jasper is ott volt vele, aki, amint meglátott, magunkra hagyott bennünket, hogy beszélgethessünk.
- El se tudod képzelni, mennyire örülök nektek, olyan jó ilyen boldognak látni titeket - mondta szinte suttogva, nehogy a többiek hallják miről is beszélünk.
- Hát még én, még soha nem voltam ilyen boldog. És ezt részben neked köszönhetjük - mondtam neki és megöleltem.
- Nincs mit megköszönnöd, a testvéremnek tekintelek, és örülök, hogy végre ilyen boldognak látom Edwardot.
- Na és mesélj milyen volt a vadászat? - kérdezte huncut mosollyal.
- Mire vagy kíváncsi?
- Természetesen mindenre - vágta rá rögtön.
- Meg se kellett volna kérdeznem.
Így hát tudván, hogy Alice előbb-utóbb úgyis kiszedné belőlem, vagy Edwardból, így elmeséltem neki mindent.
Jó tudni, hogy bármi is történik, neki mindent elmondhatok, és bármiben számíthatok rá.
Miután elmeséltem neki mindent a kezembe nyomta a múltkori kihívó hálóinget.
- Muszáj megint ezt felvennem? Nem akarok még több bajt - gondoltam itt arra, ha Alec meglátna ebben.
- Láttad az előbb Edwardot milyen dühös lett Alec beszólására, ha ezt veszem fel, biztos nem hagyja szó nélkül, és tudod, mit reagálna rá a bátyád.
- Nem lesz semmi baj, sőt ezt kell felvenned - jelentette ki határozottan.
- Miért is?
Erre a kérdésre egy ördögi vigyor ült ki az arcára.
- Mit láttál Alice?
- Semmit - adta az ártatlant.
- Engem nem versz át, mondd el - utasítottam.
- Csak annyit mondhatok, hogy a ma éjszaka sem fog unalmasan telni.
Tudtam. Semmi jó nem sül ki, ha itt maradunk.
Csak azt reméltem, hogy semmi rossz nem történik, például, hogy nem fogunk lebukni, és Alec se mozdul rám, főleg nem mindenki és Edward előtt.
- Míg átöltözöl, lemegyek a többiekhez - mondta ismét azzal a huncut mosollyal az arcán, ami nem sok jót ígért.
Míg Alice lement a nappaliba bementem a fürdőjébe és felvettem ismét azt a rémesen rövid, semmit sem takaró hálóinget.
Miután felöltöztem gondoltam csatlakozom a többiekhez a nappaliban.
Kilépve a folyosóra épp a fürdő előtt akartam elmenni, mikor valaki megragadta a csuklóm és berántott a fürdőbe.
Becsukódott mögöttünk az ajtó, én szembe fordultam a fogva tartómmal, aki nem más volt, mint az én Edwardom.
A hátam mögé nyúlva ránk zárta az ajtót.
Hirtelen, ahogy végig néztem rajta, jöttem csak rá hogy mindketten elég lengén vagyunk öltözve.
Én az aprócska hálóingemben, ő pedig gondolom a vizes haja miatt épp a zuhanyozást fejezte be ugyanis csak egy bokszer volt rajta.
Végignéztem csodás testén egy pillanatra elidőzve a bokszer által takart testrészén.
Felnéztem az arcára, és láttam, hogy ő is hasonlóképp mérte végig a testem.
Ha tudtam volna, biztos fülig pirulok a pillantásaitól.
Az ajtóhoz szorítva egyre közelebb jött hozzám, mígnem a karjaiba zárt, és én örömmel simultam az ölelésébe.
- Gyönyörű vagy - suttogta.
Megborzongtam, ahogy meztelen teste az enyémhez ért, szinte tapintani lehetett a szikrákat kettőnk közt.
Átölelte a derekam, míg én a nyaka köré fontam a karjaim.
- Mit művelsz? Bárki észrevehet - mondtam neki miközben egyre közelebb került hozzám.
- Sajnálom, de nem bírtam türtőztetni magam.
Miközben ezt kimondta egy percre sem eresztett.
- Gondolom Alice résen van, igaz? - kérdeztem mosolyogva, mire ő is elmosolyodott és csókot lehelt a nyakamra.
Ahogy abbahagyta a nyakam csókolgatását, ajkait végre a számon érezhettem, és egy szenvedélyes csókban forrtunk össze.
Nyelvünk teljes harmóniában mozgott, miközben mindketten egymás testét simogattuk.
Megszakítva a csókunkat arra eszméltem fel, hogy Edward leveszi rólam a hálóinget, és fehérneműben állunk egymás előtt.
Tudtam, hogy ez itt és most még nem jó ötlet ugyanis nem vagyunk egyedül, de végignézve tökéletes meztelen testén képtelen voltam józanul gondolkodni.
Csak arra tudtam gondolni, hogy mindennél jobban szeretem és akarom őt.
Ismét a karjaiba vont.
- Akarlak - suttogta a fülembe.
- Én is téged - vágtam rá rögtön.
Ajkaink ismét egymásra találtak, csókunk közben éreztem, hogy elindul velem a zuhanyzó felé.
A karjaiban, csókolva őt, teljesen elvesztettem minden józan gondolatom, képtelen voltam bármi másra gondolni rajta kívül.
Csak arra, hogy itt vagyok vele, a karjaiban tart és csókol.
Beálltunk a hatalmas zuhanyzóba, mielőtt megnyitotta volna a vizet, még közelebb vont magához, a nyakamba csókolt miközben finom érintését a hátamon éreztem amint a melltartóm kapcsolja ki és le is veszi rólam így már csak bugyiban voltam.
Ahogy megéreztem kezeit, ahogy a melleim kényeztetik teljesen elvesztettem a fejem és a szája után kaptam.
Nyelvünk vad táncba kezdett miközben egymás testét simogattuk, ahogy kezei a bőrömön táncoltak, és a melleim simogatták belenyögtem a csókunkba.
Szájával ismét a nyakam halmozta el csókjaival miközben kezei egyre lejjebb tévedtek a fenekemre.
Szinte észre sem vettem ahogy levette rólam a még rajtam levő csöpp ruhadarabot.
Teljesen meztelenül álltam előtte, míg rajta még mindig ott volt a bokszer, de persze én sem tétlenkedtem és megszabadítottam tőle.
Megpillantva férfiasságát, minek látván tudtam mennyire kíván.
Közelebb vont magához, ahogy meztelen testünk egymáshoz ért mérhetetlen vágyat éreztem iránta, hogy végre teljesen az övé legyek.
A karjaiban, ahogy közel húzott magához, ágyékunk egymáshoz préselődött, halk nyögések és sóhajok szakadtak fel mindkettőnk torkából, amit a víz zubogása nyomott el.
A nyakát csókolva végigsimítottam márványszerű mellkasának minden milliméterén elérve vágytól lüktető férfiasságáig.
Ahogy megérintettem és a kezemmel végigsimítottam merev férfiasságán egy halk morgást hallottam tőle.
Miközben kezem merev testrésze köré fontam és simogattam láttam rajta, hogy már nem sokáig bírja tovább édes kínzásom.
Igazam is volt, a karjaiba rántott és egy vérforraló csókot váltottunk.
Csókunk után elkezdte a nyakam csókolni egyre lejjebb haladva végigcsókolta a melleimet, le a hasamon át, míg kezeit becsúsztatta a lábam közé.
Ahogy megéreztem ujjait amint legérzékenyebb testrészem kényeztetik teljesen elvesztem.
Leírhatatlan érzéseket ébresztett bennem kényeztetésével.
Miközben ujjaival egyre közelebb éreztem az édes megsemmisülést, hajánál fogva rántottam közelebb magamhoz, hogy megcsókolhassam, ezzel is elnyomva a hangokat amiket az ujjai által okozott élvezet csalt ki belőlem.
Szenvedélyen csókolóztunk, miközben ujjaival egy percre sem hagyta abba kínzásom, egyre közelebb repítve a csúcs felé.
Én sem tétlenkedtem közben, kezembe vettem vágytól lüktető férfiasságát és tovább kényeztettem.
Testem összerándult megérkezve a gyönyör kapujához képtelen voltam elnyomni kéjes sikolyaim, amiket remélem a körülöttük zubogó víz hangja elnyomott.
Edward a karjaiba vont várva, hogy elmúljon a remegésem, amit az általa okozott gyönyör váltott ki belőlem.
Bár nekünk nincs szükségünk levegőre mégis úgy éreztem alig kapok levegőt.
- Szeretlek - mondta miközben még mindig szorosan a karjaiban tartott.
- Én is szeretlek - válaszoltam előbbi vallomására miközben a nyakába csókoltam.
A szemébe nézve végtelen szerelmet láttam tükröződni.
Ajkunk ismét egymásra találva mozgott teljes harmóniában miközben egyik pillanatról a másikra Edward a karjaiba kapott, dereka köré kulcsoltam a lábaim és háttal a falnak döntve csókolt tovább.
Kezei közben egyre lejjebb végigsimítottak a derekamon.
A következő pillanatban Edward ajkai elszakadtak az enyémtől, amit nem tudtam mire vélni.
Egy csókot nyomott a számra és talpra állított.
- Mi történt? - kérdeztem.
- Alice üzeni, hogy Tanya fel fog jönni, mert keres - mondta szomorúan.
- Sajnálom - mondta.
Tudtam, hogy itt Tanyára gondol.
- Amint tudom, lerendezem vele a dolgot, hogy végre együtt lehessünk - mondta mire a végére egy huncut mosoly jelent meg az arcán, ahogy testemen végignézett.
- Én nem sajnálom ezt - néztem végig rajtunk miközben a fülébe súgtam.
- Ezt én sem - súgta vissza.
- Hol van Edward? - hallottuk meg Tanya hangját az ajtó elől.
- Elment futni - vágta rá Alice Tanya kérdésére.
Edwardra néztem, aki mosolyogva nézett rám.
- Ha el akarok menekülni előle Alice általában valami hasonlót talál ki neki - mondta Edward az előbb hallottakra.
- Értem - válaszoltam.
Hallottuk, ahogy Tanya megadóan felsóhajt, majd elindul le a lépcsőn vissza a nappaliba.
-,Kapcsold be a pajzsod- kérte Edward.
- "Sajnálom, nem akartam zavarni, de nem lett volna jó ha ő nyit rátok. Azt hiszem ideje rendbe szedni magatokat, lesz még időtök együtt lenni." - üzente Alice majd hallottam, ahogy visszamegy, és magára csukja a szobája ajtaját.
Mielőtt végleg véget vetettünk volna ezeknek a csodás pillanatok Edwarddal megmosdattuk és megtöröltük egymást.
Egy szál törölközőben álltunk egymás előtt, ugyanis a ruháink legalábbis a fehérneműink csurom vizesek lettek.
Edward az ajtóhoz lépett kinyitotta majd felvett valamit és újra ránk zárta.
- Alice hozott ruhát - mondta mosolyogva, amiért ismét hálás voltam Alicenek.
Se perc alatt felöltöztünk, mindketten külön, jobbnak láttuk így, nehogy ismét kísértésbe essünk.
Edward is felöltözött majd hála Alicenek, a kihívó hálóing helyett néhány normális ruhadarabot hozott, amiket magamra vettem.
Kicsit feltűnő lenne, ha mindketten vizes hajjal mennénk le, néhány pillanat alatt megszárítottuk a hajunkat és készek voltunk elhagyni a fürdőt.
Mielőtt kiléptem volna, Edward visszarántott magához.
- Szeretlek - mondta.
- Én is, nagyon - válaszoltam és utoljára megcsókoltam.
Körülnézve nincs-e senki a folyosón, mindketten kiléptünk.
Edward visszament a szobájába, és kiugrott az ablakon, hogy majd lent az ajtón jöjjön be, mondván, hogy odavolt futni.
Én visszavánszorogtam Alicehez.
Belépve a szobába Alice az ágyon ült, és ahogy beléptem a nyakába vetettem magam és megköszöntem ismét a segítségét.
- Nincs mit, tudod, hogy nektek bármit - mondta mosolyogva.
- Ja és köszi a ruhát. Ugye nem gyanakszik senki? - kérdeztem kicsit félve.
- Nyugi, Jasperrel megoldottuk – mondta, de nem értettem mire gondol, mire végig nem néztem a kissé összevissza álló ágyneműn, az ágyukon.
Kissé értetlenül néztem rá.
- Hát Jasperrel kihasználtuk az alkalmat - mondta vigyorogva, - és inkább minket halljanak, mint titeket. - mondta.
Tudtam, hogy mégsem sikerült annyira csendben lennünk.
- Köszönöm - mondtam kissé szégyenlősen.
- Ugyan, nincs mit szégyellned, ez természetes, hisz szeretitek egymást - mondta és megölelt.
Annyira szeretem ezt a kis koboldot, ha nem is vagyunk rokonok, a húgomként szeretem, és most már biztos vagyok benne, hogy bármi is történik velem, velünk, Alicere mindig számíthatok.
- A többiek hiányolnak, ideje lemenni. - mondta mire megijedtem.
Nem akartam lemenni a többiek elé.
- Gyere - mondta és kilépve a szobájából a lépcső felé vettük az irányt.
Leérve a nappaliban mind ott voltak.
Carlisle Esme mellett ült, Rose és Tanya egymással beszélgettek, míg Emmett és Alec még mindig a sakk játszmába voltak belemerülve.
- Végre csajszi, már hiányoltunk - mondta Emmett ahogy meglátott.
- Hogy áll a játék? - kérdeztem vissza.
- Én állok nyerésre - mondta vigyorogva Emmett.
Helyet foglaltunk a kanapén, Alice Jazz mellé ült, én is leültem melléjük.
- Köszönöm - súgtam oda halkan Jazznek, hogy csak ő hallja, mire bólintott egyet és Aliceszel rám mosolyogtak.
Próbáltam a játszó fiúkra figyelni, de nem nagyon ment, a gondolataim a fürdőben töltött csodás percekhez tértek vissza.
Gondolataimból az ajtó csapódásának hangja hozott vissza a jelenbe, és az, hogy Edward lépett be rajta.
Tanya persze nem habozott rögtön a nyakába vetette magát, de Edward eltolta magától, majd helyet foglalt mellettünk a kanapén.
A hoppon maradt Tanya pedig tovább beszélgetett Rose-zal, néha-néha Edwardra pillantva.
- Merre jártál öcsi? - kérdezte Emmett Edwardtól.
- Csak kiszellőztettem a fejem - mondta neki mosolyogva.
- Aha, értem - mondta Emmett.
Tudom, hogy ilyenkor mindig érdekesek a gondolatai, bekapcsolva a pajzsom, Emmett gondolataira figyeltem.
- "Elég kielégült fejet vágsz öcskös. Lehet, hogy az előbb nemcsak Aliceék hancúroztak?" - kérdőn nézett Emmett Edward felé.
Edward erre csak egy gyilkos pillantást küldött a testvére felé.
- "Oké, oké. De ne feledd, még jöttök nekem egy beszélgetéssel" - mondta és ránézett Edwardra aki rábólintott.
Mit is várhatnánk Emmett-től, ő már csak ilyen - gondoltam magamban.
A gondolatbeli eszmecseréket Carlisle hangja szakította meg.
- Alice szerint holnap kivételesen napos idő lesz, így nem tudtok iskolába menni - mondta.
- Arra gondoltam elmehetnénk mind együtt vadászni.
- Ez jól hangzik - mondta Esme.
- Király, jó buli lesz - lelkesedett Emmett.
- Alec?
- Persze, miért ne - felelte Carlislenak.
A beszélgetés alatt végig magamon éreztem Edward tekintetét, de nem mertem felé nézni.
Néha lopva rá pillantottam, mikor ő épp nem engem nézett.
Még soha nem volt ilyen dolgokban részem, amiket neki köszönhettek az előbb történtek után, és még soha nem voltam ilyen boldog.
És ezt a szerelmet és boldogságot láttam az ő szemében is, ami még boldogabbá tett.
- Vadászat után délután megyek az árvaházba, gondoltam velem jönnétek - nézett rám és Edwardra Esme.
Persze, a kis Vanessa.. Hisz megígértük neki.
- Mit gondoltok? Bella, Edward?
- Ismét együtt a kis család - szólt be Emmett.
- Miről maradtam le? - kérdezte Alec.
- Nemrég árvaházi gyerekek voltak nálunk, és volt egy kislány, aki nagyon megszerette Edwardot és Bellát, akik megígérték neki, hogy meglátogatják.
- Értem - mondta Alec.
- Na mit szóltok? Eljöttök velem? Vanessa annyira örülne neki. - mondta Esme.
- Persze - vágtuk rá szinte egyből.
- Köszönöm - válaszolta Esme.
- Akkor ezt megbeszéltük, holnap vadászat után elmegyünk - mondta mosolyogva Esme.
Ahogy ránéztem Edwardra egy hatalmas mosoly ült ki az arcára.
Legszívesebben megcsókoltam volna, de itt mindenki előtt vissza kell fogjam magam - gondoltam.
Beszélgetésekkel és persze Emmett elmaradhatatlan poénjaival telt el az éjszaka további része.
Én viszont állandóan az Edwarddal töltött percekre gondoltam, és ahogy láttam ő is.