32.fejezet

Sziasztok! No itt is a kövi fejli, ami talán most nem lett olyan izgalmas és hosszú sem, de ez van ilyen lett. De az elkövetkezendőkben jönnek majd az izgalmak :) addig olvassátok ezt, és tessék komizni. Pussz.


32.fejezet


/Bella szemszög/

Egész éjszakán át szerettük egymást, majd Edward karjaiba bújva ért minket a reggel.
-Annyira boldog vagyok - szólaltam meg.
-Ennek örülök, én is kimondhatatlan boldogságot érzek - válaszolta szerelmem.
-Szóval akkor Alice tudja, hogy te megkérted a kezem - akartam kérdezni, de inkább kijelentésnek hangzott.
-Igen, látta. És ha hazaérünk ő lesz az első aki a nyakadba veti magát.
-Ezt mondanod se kellett volna. Azon lepődnék meg ha nem így lenne - tettem hozzá, mire mindketten elnevettük magunkat.
-Ja és meg fog kérni, hadd szervezze ő az esküvőnket - mondta Edward.
-Óóóó - ennyit tudtam kinyögni hirtelen.
-Nem tetszik az ötlet?
-Nem arról van szó, csak tudod milyen Alice. Néha hajlamos túlzásba esni, és nem akarok hatalmas esküvőt.
-Ahogy én sem. Csak a család és néhány barátunk - mondta Edward.
-Igen, én is erre gondoltam.
-De ne aggódj, majd ez lesz a feltétele hogy ő csinálhassa, és hidd el bele fog menni - mondta szerelmem.
-Akkor rendben - feleltem és megcsókoltam.
Még mindig meztelenül feküdtünk a kandalló előtt, de mivel megígértük Nessának, hogy hazaértünk mire felébred lassan bármilyen nehéz is ideje menni.
-Megyek megfürdök - mondtam Edwardnak, és felkeltem mellőle.
-Menj csak, addig én rendet rakok idelent - felelte, de még mielőtt elmentem volna magához rántott egy csókra.
Nagy nehezen még mielőtt ismét egymásnak estünk volna, elszakadtam tőle és felmentem a fürdőbe.
Beültem egy kád meleg vízbe, ami most nagyon jól esett, és közben az eljegyzési gyűrűmet csodáltam.
Ahogy Edwardnak is mondtam, még soha nem voltam ilyen boldog.
-Csatlakozhatok? - lesett be az ajtón Edward.
Megvillantotta azt a csibészes mosolyát aminek képtelen vagy ellenállni, és pillanatokon belül már ketten ültünk a kádban.
Ő velem szemben helyezkedett el.
Közelebb vont magához és megcsókolt.
Tudtam, hogy ennek megint csak egy dolog lesz a vége, de egy cseppet sem bántam.
Egyre szenvedélyesebben faltuk egymás ajkait, miközben Edward kezei a lábam közé tévedve kényeztetették nőiességem.
Ujjait belém csúsztatva hajszolt a gyönyör felé, miközben kéjes sóhajok hagyták el a számat.
Én sem tétlenkedtem, kezembe vettem merev szervét és simogatni kezdtem, mire Edward sem tudta visszatartani kisebb morgásait.
Mikor már egyikünk sem bírta tovább Edward a fenekemnél fogva felemelt, míg én magamba vezettem lüktető férfiasságát.
Közben ajkaink egy percre sem eresztették egymást.
Mindketten belenyögtünk a csókba, ahogy testünk eggyé vált.
Először lassabban, majd egyre gyorsabban mozgott bennem, miközben ajkai a mellem becézgették.
Egyre gyorsabban hajszoltuk magunk a gyönyör felé, ami hatalmas robbanást követően mindketten elértünk.
Pihegve hullottunk egymás karjaiba, várva, hogy kissé megnyugodjunk.
Ezután megmosdattunk egymást, megszárítkoztunk és felöltöztünk.
-Bár csak örökre itt maradhatnánk - szólalt meg Edward.
-Nekem azért hiányoznának a többiek,főleg Nessa.
-Igazad van. Remélem hamarosan újra eljöhetünk - mondta szerelmem.
-Én is édesem - csókoltam meg.
Edward elpakolt, magunk mögött hagytunk a házikónk, és úton voltunk haza.
Sűrűn pillantottam, és csodáltam a gyűrűmet, amit Edward is észrevett.
-Nem gondoltam, hogy tetszeni fog, gondolkoztam rajta, hogy újat veszek - pillantott az ékszerre.
-Örülök, hogy nem tetted meg. Ez csodálatos, már csak azért is mert édesanyádé volt, és emiatt még többet jelent nekem - vallottam be.
Erre nem válaszolt, csak hozzám hajolt és egy édes csókkal ajándékozott meg.
Épp, hogy leparkoltunk a ház előtt és kiszálltunk Alice őrült módjára rontott ki az ajtón és vetette magát a nyakamba.
Még jó, hogy a kocsi a hátam mögött volt és megtartott minket különben a földre zuhantunk volna.
-Én figyelmeztettelek - mondta Edward ahogy mellénk ért.
-Jaj annyira örülök nektek - ölelte meg utánam Edwardot is.
-Mi ez a nagy boldogság kicsim? - lépett ki az ajtón Jazz nyomában a többiekkel.
-Mami, papi - szalad ki Nessa aki rögtön Edward karjaiba ugrott.
-Szia tündérem - puszilta meg őt Edward.
-Na mi folyik itt? - szólalt meg Emmett.
-Engem ne, hogy kihagyjatok a buliból - tette hozzá.
-Téged soha - feleltem neki, majd átvettem Edwardtól Nessát akitől én is megkaptam a puszim.
-Hiányoztatok - mondta.
-Te is nekünk tündérem - felelte Edward.
-Na elmondjátok mi van? - kérdezte Emmett.
-Még nem mondtál semmit? - fordult Edward Alicehez.
-Nem, azt akartam, hogy ti mondjátok el - felelte.
-De mit? Ne csináljátok már - kíváncsiskodott Emmett, de ahogy láttam a többiek is.
-Menjünk be és elmondjuk - mondtam és mind a nappaliba mentünk.
Nessa Alice és Jazz közé ült, és mikor mindenki helyet foglalt Edward mellém lépett.
-Megkértem Bella kezét. Hamarosan összeházasodunk - mondta Edward.
Közben én a családunk arcát figyeltem, és az előbbi kijelentés után mindannyiuk arcára hatalmas mosoly ült ki.
-Végre fiam, gratulálunk - jött oda hozzánk Carlisle.
-Köszi apa - feleltünk egyszerre.
-Annyira örülök nektek - ölelt meg minket Esme.
-Hát gratula tesó, végre neked is bekötik a fejed - lépett elénk Emmett.
Jazz és Rose is gratuláltak és megöleltek minket.
-Szóval a mamiék összeházasodnak? Mint a filmekben? - kérdezte Nessa.
-Igen kicsim mint a filmekben - helyeselt Alice.
-De jóó - szaladt oda hozzánk.
-Mint a filmekben, csak kevesebb vendéggel és kisebb felhajtással, igaz Alice?
-Oké legyen - egyezett bele lemondóan, de ugyanakkor hatalmas mosoly ült ki az arcára.
-Ezt meg ünnepelhetnénk egy közös evéssel - mondta Emmett.
-Addig Nessi és én játszunk odafent rendben? - kérdezte tőle Rose.
-Persze, de siessetek hozzám - mondta a kislány.
-Sietünk kicsim, addig Rose néni vigyáz rád.
-Köszönöm - fordultam Rosehoz.
-Ugyan, menjetek, én nem régen voltam, és jól elleszünk addig Nessával igaz?
-Igaz - értett egyet kislányunk.
Elköszöntünk tőlük és elindultunk egy közös vadászatra.
Régen voltunk így együtt, de ez egy jó ötlet volt Emmett részéről.
Mi Edwardal néhány szarvast terítettünk le, míg kicsit odább a többiek is találtak magunka néhányat.
Emmett pedig egy mackót fogott ki magának.
Mi végeztünk először, Edward rögtön mögém lépett és a karjaiba zárt.
Míg a többiek a vadászattal voltak elfoglalva mi egymás ajkaival.
-Ne már, egy kicsit sem bírjátok ki, hogy ne nyaljátok egymást? - szólt oda nekünk Emmett.
-Hagyd már őket - szólt rá Alice.
-Jól van na - durcázott Em.
-Mi az Rose ennyire hanyagol téged? - kérdezte tőle Edward mire kissé meglepődtem.
Még a végén eltanulja ezeket Emmettől.
De jó volt ilyen vidámnak és boldognak látni őt.
-Nem hanyagol- vágott vissza, mire mind nevetni kezdtünk.
-Na mi az? Ezentúl te leszel a család humoristája? - fordult Emmett Edwardhoz.
-Azt a posztot meghagyom neked - válaszolta neki szerelmem.
-Helyes.
-Ha kész vagytok mehetünk is - szólt mellőlünk Carlisle.
-Persze, menjünk - válaszoltunk egyszerre, és futni kezdtünk.
Mire hazaértünk Nessa épp Roseal játszott az udvaron.
Ahogy észrevett mineket hozzánk szaladt, míg Emmett Rosehoz.
-Játszol velem Emmett bácsi?
-Persze kicsilány, gyere - fogta kézen Nessát és hógolyózni kezdtek.
Mi addig bementünk.
Esme és Carlisle elvonultak a szobájukba, ahogy Jazz és Alice is.
Edward és is a szobánkba mentünk.
Egymás karjaiba bújva feküdtünk az ágyban.
Nemsokkal később Nessa jött be, immár átöltözve.
-Idejöhetek? - kérdezte.
-Gyere tündérem.
Edward hozott egy meleg takarót, amivel bebugyoláltuk Nessát, majd édesen közénk fészkelte magát, és nemsokkal később elaludt.
-Emmett jól kifáraszthatta - szólaltam meg halkan.
Mindketten csendben gyönyörködtünk a köztünk alvó kis tündérkében.
-Alice üzeni, hogy menjünk le - szólalt meg Edward.
Óvatosan kimásztunk Nessa mellől ne, hogy felébredjen és lementünk a nappaliba ahol már mindenki lent volt.
Helyet foglaltam Edward mellett majd vártunk miért is kellett lejönnünk.
-Alicenek látomása volt - szólalt meg Carlisle.
-Te nem láttad? - fordultam Edward felé.
-Igazság szerintem nem nagyon figyeltem Alicere.
-Mit láttál Alice? - kérdeztük tőle szinte egyszerre.
-Hát.....


Tudom, rövid lett, és gonosz voltam a végével,de a kövivel igyekszek, és tessék komizni! 15!!!