44.fejezet

Sziasztok! Kicsit hamarabb mert mennem kell el, és melózni is. Emiatt is kissé rövid lett sajnálom. Ez most ilyen lett, de tartogatok még meglepetéseket. Egy kis ízelőnek való manip a fejli elején. Köszi szépen a komikat az előzőhöz, persze ide várom a véleményeket. És köszi mindenkinek aki szavazott, és aki még nem tette hajrá :). Ha Bumbi küldi majd kicserélem a bétázottra. Addig is jó olvasgatás, pusszantás.

44.fejezet


/Bella/

Amint beléptünk a csodaszépen kidíszített Cullen villába, mindenki felénk kapta a fejét, és ismét ölelések és gratulációk sokaságát kaptuk, majd végre magunkhoz ölelhettük a világ legtündéribb teremtését.

- Annyira szeretlek titeket - motyogta nekünk Nessa miközben Edward a karjaiba vette és magunkhoz öleltük.

- Mi is téged tündérem - válaszolta Edward.

- Mami, apuval most elmentek?

- Igen a mamiék elmennek nászútra - válaszolta helyettünk Alice.

- De amint visszajöttünk hármasban is elmegyünk valahová de ez legyen meglepetés - mondta Edward.

- De jóó - ölelt magához bennünket Nessa még szorosabban.

Igaz most mindennél jobban vágytam Edward közelségére, és hogy kettesben legyünk, de kíváncsi voltam és nagyon vártam már, hogy ismét az én is kis családommal is tölthessek egy kis időt.

Nessán kívül nem sok ember, csak a barátaim voltak itt a suliból. Akik nemtudták, hogy Edwardal örökbe fogtunk, így ez meglepetésként érte őket.

Főként Nicket, aki egyszer még annak idején bepróbálkozott nálam. Mintha kissé féltékenyen figyelt volna bennünket.

A lányok viszont kissé meglepetten, de gratuláltak, mind az esküvőhöz és a csodás kislányunkhoz is, aki mindenkit levett a lábáról.

A party a torta felvágása után, amiből persze egy két falatot nekünk is enni kellett, a táncok után, Alice elrángatott szerelmem mellől átöltözni.

Levettem a ruhát amiben igent mondtam életem férfijának, majd az Alice által kiválasztott kényelmesebb ruhába bújtam. Míg én öltöztem Edward is elment átöltözni.

- A csomagjaitok már a kocsiban vannak - mondta mosolyogva Alice.

- Köszönöm. Mindent - öleltem meg barátnőmet és most már húgomat is.

- Nincs mit Bella - ölelt vissza ő is.

- Meddig sajátítod még ki a feleségem? - lesett be az ajtón Edward.

Hirtelen még nagyobb boldogságot éreztem mikor feleségemnek hívott.

- Annyira szeretlek - bújtam a karjaiba, hogy egy szenvedélyes csókban egyesülhessünk.

- Oké, ideje indulnotok - szólalt meg mögülünk Alice.

Visszamentünk a nappaliba ahol elköszöntünk a vendégektől.

A barátaimtól, Denaliéktől, és persze Aroéktól is. Akik maradnak még majd mennek is vissza Volterrába.

Arot teljesen lenyügőzte a kis Nessa, de megígértük neki, hogy valamikor a nászút útán hármasban elmegyünk hozzájuk.

Esme meghatottan ölelt meg mindkettőnket, ahogy Roseék is.

- Aztán majd meséljetek miket huncutkodtatok - poénkodott Emmett.

Edwardal egymásra mosolyogtunk. Persze nem is Emmett lenne ha nem szólt volna be valamit.

- Szeretünk kicsim, és jó legyél - öleltük meg a kislányunk.

- Jó leszek, majd telefonáljatok.

- Úgy lesz tündérem.

- Nagyon vigyázzatok rá - fordult Edward Esmeék felé.

- Ne aggódj fiam, ti menjetek csak - nyugtatta őt meg Carlisle.

Egy egy utolsó ölelés mindenkinek, majd kocsiba szálltuk és úton is voltunk a reptér felé.

- Most már elárulod végre hová megyünk?

- Egy kis türelem - lehet csókot ajkaimra válaszként.

A kis türelemből jó hosszú repülőút lett, több átszállással. Míg nem is ismeretlen ám tökéletes kis sziget képe tárult elénk a hajóról amivel megközelítettük.

Amint megérkeztünk a kísérünk a szigeten lévő kisebb villába vitte a csomagjainkat, majd elköszönt és elindult vissza.

- Egy sziget? Ha jól látom itt csak ketten leszünk?

- Igen. És ez nem akármilyen sziget.

- Ez a kettőnké. Vagyis hármunké - tette hozzá, mire nekem aztán végképp elakadt a szavam.

- A miénk?

- Igen szívem, a miénk. Ez az egyik meglepetés.

- Azt ne mond, hogy túl tudsz tenni ezen.

- Megpróbálok.

- Ez gyönyörű - néztem körbe mosolyogva a csodás kis szigeten, ami csak a hármunké.

- Majd ha hazamentünk legközelebb Nessát is elhozzunk - mondta szerelmem.

A karjaiba bújtam és megcsókoltam. Szerelemmel és vággyal teli csókunkat nem szakítva meg kapott karjaiba Edward és indult el a ház felé.

Belülről a kis Cullen villa csodaszépen volt berendezve. Ez gondolom a lányok műve. Minden tökéletes.

Egy kislányos szoba is volt berendezve Nessának, valamint a mi hálószobánk.

A hosszú út után Edward szó szerint elzavart zuhanyozni míg ő elintézett ezt azt. Én pedig kiválasztottam egy Alicetől kapott igen csak szexis fehérneműt amit magamra kaptam.

Mire visszaértem a hálóba gyönyörű gyertyafény borította a szobát ahol szerelmem rám várt.

Egy boxert takarta csak el előlem tökéletes testét miközben közelebb léptem felé.

- Gyönyörű vagy - mondta amint végigmustrálta testem.

- Te sem panaszkodhatsz - léptem közelebb hozzá és végigsimítottam mellkasán.

Neki se kellett több, a karjaiba rántott és az ágyra fektetett.

Pillanatok alatt szabadított meg a hálóingemtől, amit inkább tépett mint vett le rólam, de én is hasonlóképp tettem a boxerével.

Meztelen testével kerekedett fölém, és ajkaimtól indulva a melleimen és a hasamon át csókolta végig a testem, ami a hideg testünk ellenére szinte izzott minden egy csókjától.

Míg el nem érte nőiességem forróságát, amibe rögtön belemártotta nyelvét, mire egy hangos sikoly hagyta el a szám, majd egyre több amint egyre jobban hajtott a mennyek kapuja felé.

Amint elérkezett a robbanás szinte reszketve omlottam a karjaiba, és rögtön viszonozni kívántam a nekem okozott örömöket.

Kezembe vettem beteljesülésre vágyó férfiasságát, amit először a kezemmel majd a nyelvemmel kényeztettem.

Mikor már a józan ész határait súroltam nála tetteimmel magához rántott és maga alá fordított.

Nem habozott, rögtön egyé tette testünket, mire mindkettőnkből hangos sóhaj szakadt fel amint testünk végre ismét egyé vált.

Először lágy mozgásával akart mindkettőnket az őrület határára kergetni, majd fenekébe markolva ösztönöztem gyorsabb mozgásra.

Közben ajkaink vadul falták egymást, miközben kezeinkkel a másik testét barangoltuk be.

Egyre hevesebb, szenvedélyesebb lökésekkel igyekeztük a csúcsra juttatni a másikat, amit elérve szerelmemből egy hangos morgás belőlem pedig egy elég hangos sóhaj szakadt fel.

Szerelmem kihúzódott belőlem, majd verítéktől nedves testünk szorosan egymáshoz simult, és puha csókokkal próbáltunk lehiggadni az imént átélt gyönyöröktől, amiket az éjszaka folyamán tovább hajszoltunk.

A reggeli fények első sugarai köszöntöttek ránk, mikor egymás karjaiban feküdtünk.

- Annyira szeretlek - szólalt meg szerelmem.

- Ahogy én is téged - válaszoltam, és csókkal bizonyítottam is.

Majdnem két hetet szántunk nászútra ezen a csodás kis szigeten.

Szinte minden nap legalább egyszer, na nem a családunk miatt, hanem főként Nessának telefonáltunk, akinek már nagyon hiányzunk, ahogy ő is nekünk.

Persze a háttérből nem maradhattak el Emmett poénjai sem.

Bár az utóbbi napokban kénytelenek voltunk nélkülözni őket, mert ő és Rose azt hogy pontosan hová nemtudom még, de elutaztak kettesben.

Napok óta nem vadásztunk, de ezzel most nem foglalkoztunk. Ki akartunk élvezni az utunknak minden percét.

A csodás tengerben úsztunk, ami körülvette a mi kis szigetünket amit már fel is térképeztünk. A ennek a két hétnek a nagy részét szinte csak ágyban töltöttük, de tönnyire sikerül a ház legtöbb szegletét felavatni együttléteink alkalmával.

Kezdtem attól félni, hogy ennyi együttlét után Edward rám un.

- Ilyenre ne is gondolj, soha nem tudnálak megunni - nyugtatott meg és egy szenvedélyes csókkal bizonyította is ezt, majd karjaiba véve a fürdő felé indultunk és ott kényeztettük tovább egymást.

Életünk talán legszebb csodás két hetét töltöttük itt csak kettesben.

Sokszor elgondoltam rajta, vajon mivel érdemeltem mindezt ki a sortól?

Ilyen csodálatos családod, férjet és kislányt.

Mindenem megvan amire vágytam, és ha Edward mellettem van, tudom, hogy akármivel képesek vagyunk szembenézni.

Mikor ezen gondolkoztam, még nem sejtettem mi is történik otthon.

A gyorsan elrepült két hét után, összecsomagoltunk szerelmemmel, majd búcsút venni készültünk a mi kis paradicsomunktól ahol a közös életünk első napjait töltöttük együtt.

Edward telefonjának csörésére lettünk figyelmesek.

- Mi a baj anya? - kérdezte Edward Esmétől, mire valami nagyon rossz érzés fogott el.

Nem hallottam jól miről beszélnek,de Edward arcából ítélve történt valami otthon.

- Edward mi a baj? - kérdeztem amint letette.

- Nessa........




Tessék komizni :)